Ki, ha nem �N? Mikor, ha nem MOST?"

A legt�bben azt gondolj�k, hogy ez nekik sosem fog siker�lni. Pedig t�vednek. Az itt le�rtak seg�ts�g�vel meg�rtheti, hogy mit jelent c�gtulajdonosnak lenni...�s arra is r�d�bben, hogy c�gtulajdonosi j�vedelemre �n is k�nnyen szert tehet.

M�g sosem volt ilyen k�nny� meggazdagodni. A h�l�zati marketing c�gek el�re fel�p�tett �zleti rendszerrel v�rj�k mindazokat, akik a saj�t kez�kbe akarj�k venni p�nz�gyi j�v�j�k alak�t�s�t.
Az �zleti vil�gban a "h�l�zat" sz�nak van tal�n a legnagyobb hatalma. A vil�g leggazdagabb emberei h�l�zatokat keresnek �s �p�tenek, mindenki m�s munk�t keres.

Az "A" bet� az alkalmazottakat jel�li, az "E" az egy�nileg v�llalkoz�kat (�nalkalmazottakat). A "C" a c�gtulajdonosokat, �zlettulajdonosokat, a "B" pedig a befektet�ket r�vid�ti. Ez a n�gy negyed jel�li a n�gyf�le p�nzkereseti m�dot.

A-E = Munka = egy�nek korl�tozott lehets�ges j�vedelem
C-B = H�l�zat = csapatmunka korl�tlan lehets�ges j�vedelem

Abban a negyedben vagyunk, ahonnan a legt�bb k�szp�nz�nk �ramlik.

A defin�ci�k �ltal�ban egyszer�ek �s k�z�rthet�ek. A legt�bb f�lre�rt�s az "E" �s "C" negyedek meghat�roz�sai okozz�k. Gyakran megk�rdezik t�lem: "Mi a k�l�nbs�g az "E", azaz az egy�nileg v�llalkoz� (�nalkalmazott) �s a "C", azaz egy c�g (�zlet) tulajdonos k�z�tt?" A k�l�nbs�get k�nny� megmagyar�zni.
"A "C", azaz egy c�gtulajdonosa, mag�ra hagyhatja a v�llalkoz�s�t ak�r egy �vre vagy m�g ann�l is hosszabb id�re is, �s a mikor visszat�r, az jobban �zemel, mint kor�bban - m�g az is lehet, hogy t�bb profitot termel. Az egy�nileg v�llalkoz� �ltal�ban nem engedheti meg mag�nak, hogy hosszabb id�re mag�ra hagyja a v�llalkoz�s�t. Ha egy egy�nileg v�llalkoz� nem dolgozik, akkor t�bbnyire megsz�nik a j�vedelme."
Ez az �ltal�nos k�l�nbs�g az "E" �s a "C" negyed k�z�tt. Amikor valaki azt mondja, "Otthagyom az �ll�somat, �s a magam �tj�t j�rom.", az legt�bbsz�r az "A"-b�l az "E" negyedbe l�p �t, nem az "E"-b�l a "C"-be.

Szem�lyes alap�rt�keink m�ly gy�kereinek tudhat� be, hogy amikor azt k�rdezik t�lem, "Hogyan v�ltsak negyedet?", gyakran aj�nlom az illet�knek, hogy l�pjenek be valamelyik h�l�zati marketing c�gbe. Els�sorban az�rt szoktam javasolni, hogy legal�bb tanulm�nyozzanak egy ilyen c�get, mert nem lehet egyik napr�l a m�sikra �tl�pni egyik negyedb�l a m�sikba. Gazdag ap�m �veken �t ir�ny�tott, tan�tott, �s n�ha szidott is, mire "C" �s "B" lettem. Amint az 1. sz�m� �rt�kk�nt m�r eml�tettem, az �letet megv�ltoztat� �zleti oktat�s az, amely igaz�n kihat eg�sz �let�nkre gondolati, �rzelmi, fizikai �s lelki vonatkoz�sban egyar�nt - ez a v�ltoz�s pedig eltarthat egy darabig, �s ir�ny�t�sra van sz�ks�g, hogy v�gbemenjen. N�mely h�l�zati marketing c�g biztos�tja a megfelel� id�t �s az ir�ny�t�st.

Akik egy h�l�zati marketing rendszer keretein bel�l �p�tik fel "C" negyedes v�llalkoz�sukat, sokkal alacsonyabb �rat fizetnek, kisebb a kock�zat is, r�ad�sul megkapj�k az oktat�st �s a t�mogat�st szem�lyes fejl�d�s�k folyamat�hoz.

Min�l t�bbet tudok a "C" negyedben, ann�l t�bb a p�nzem �s a szabadid�m.
Sok "A" �s "E" negyedes bar�tomnak van p�nze, de alig van szabadideje. T�bben sokat keresnek, de nem engedhetik meg maguknak, hogy abbahagyj�k a munk�t. Ez sz�momra annyit tesz, mint p�nz szabads�g n�lk�l.

�me n�h�ny a h�l�zati marketing c�gek k�pz�si endszer�nek legnagyobb �rt�kei k�z�l:
- Arra �szt�n�znek, hogy hagyjuk el a "f�szket", �s ne legy�nk h� alkalmazottak.
- Van programjuk arra, hogy t�maszt ny�jtsanak a f�lelem, a k�tked�s �s a kudarc id�szak�ban.
- Vannak mentoraink, akik m�r v�gigj�rt�k az utat, �s biztatnak, hogy l�pj�nk a nyomukba.
- Nem buktatnak meg, mint az iskol�ban, nem is bocs�tanak el, mint a munkahelyeken, ha nem az �ltaluk dikt�lt, hanem a nek�nk megfelel� temp�ban j�rjuk v�gig az utat.
- Azon igyekeznek, hogy eljussunk a t�loldalra.

Nem jobb v�llalni a n�gysz�g egyik t�rfel�r�l a m�sikra val� �tjut�s kock�zat�t garanci�k n�lk�l, mint eg�sz �let�nkben a munkahelyi bizons�ghoz ragaszkodni, vagy v�ltogatni az �ll�sokat, esetleg kitartani egyetlen munkahelyen, m�g v�g�l t�l �regek lesz�nk a munk�hoz? Sz�mos h�l�zati marketing c�g vezeti �t embereit egyik negyedb�l a m�sikba, �s ez nagyon �rt�kes szolg�ltat�s.

Ki, ha nem �N? Mikor, ha nem MOST?

A h�l�zati marketing 3. sz�m� �rt�ke abban �ll, hogy sokkal kedvez�bb �ron �s sokkal kisebb energiar�ford�t�ssal hozhatunk l�tre �ltala "C" negyedes v�llakoz�st.

A t�rt�nelem sor�n a "C" negyed a gazdagok kiz�r�lagos ter�lete volt. AZ "A" �s az "E" negyed emberei a "C" negyed embereinek dolgoznak, de semmit sem tudnak a "C" negyedr�l. Az iskolarendszer�nk arra tan�t, hogy az "A" �s "E" negyedben legy�nk szakemberek, de egy sz�t sem sz�l arr�l, mi kell egy "C" negyedes v�llalkoz�s l�trehoz�s�hoz. A h�l�zati marketing ipar b�rki sz�m�ra megnyitotta ezt a lehet�s�get, nem kell hozz� gazdagnak lenni, �s nem kellenek dr�ga egyetemi tanulm�nyok sem, amelyek �gyis csak arra j�k, hogy az ember megtanulja, hogyan lehet m�g jobb "A", ill. "E". A h�l�zati marketing rendszer �s ipar nagy szolg�latot tett a "j�t�kt�r" kiegyenl�t�s�rt. Azzal tet sokat, hogy el�rhet�v� tette az igaz�n nagy gazdags�got b�rki sz�m�ra, aki hajland� k�vetni a rendszert, �s belpni a "C" negyed vil�g�ba - a d�sgazdagok negyed�be.

"Nem az a l�nyeg, hogy kevesen jutnak el a h�l�zati marketing rendszer cs�cs�ra. A cs�cs b�rki sz�m�ra megh�d�that�, nem �gy, mint egy hagyom�nyos v�llalatn�l, ahol csak egy ember ker�lhet a c�g �lre." Ezek ut�n elmagyar�ztam, miben l�tom annak ok�t, hogy a legt�bben m�gsem jutnak fel a cs�csra:"Egyszer�en t�l hamar feladj�k, noha a lehet�s�g adott."

"- Teh�t akkor mi�rt neh�z a v�lt�s? - k�dezte az el�bbi di�k.
- A p�nz miatt. A p�nz teszi neh�zz� - feleltem.
- Micsoda? - kafadt ki egy m�sik hallgat� hangosan. - Mi�rt teszi neh�zz� a p�nz? Hiszen nem ker�l sokba vagy semmibe a bel�p�s!
- Mert az igazi "A" �s "E" negyedes emberek csak p�nz�rt hajland�ak dolgozni. A v�rbeli "A" �s "E" sz�m�ra a p�nz a legontosabb.
- �s mi a legfontosabb a "C" �s "B" sz�m�ra? Azt akarja mondani, hogy �k nem p�nz�rt dolgoznak?
- De, csak m�sk�ppen - feleltem halkan.
�szrevettem, hogy ez�ttal nagyon m�lyen gy�kerez� alap�rt�keket piszk�ltam meg.
- Teh�t mi�rt dolgozik egy "C" �s "B"? - tette fel a k�rd�st egy m�sik hallgat�.
- A "C" eszk�zt �p�t vagy hoz l�tre...ebben az esetben egy �zleti rendszert. A "B" befektet az eszk�zbe, vagyis a rendszerbe.
�n az�rt dolgozom, hogy eszk�z�ket hozzak l�tre, vagy az�rt, hogy eszk�z�ket v�s�roljak. Ha megvan az eszk�z�m, az dolgozik, �s termeli nekem a p�nzt...�gy lesz korl�tlan szabadid�m."

"A legt�bb v�llalkoz�si forma, amit �n tanultam olyan, hogy �n �llok a cs�cson, �s csupa "A" �s "E" vannak alul. A cs�cson nincs is igaz�n hely sok "C" sz�m�ra. Ez�rt aj�nlom minden alkalmazottamnak, hogy l�penek be egy h�l�zati marketing c�gbe, csin�lj�k saj�t mell�k�ll�s� v�llalkoz�sukk�nt, �s k�zben dolgozzanak az �n c�gemben f�munkaid�ben.
- Mi�rt nem hoz l�tre �n is saj�t h�l�zati marketing c�get? - k�rdezte egy fiatalember.
- Gondolkoztam rajta, �s v�g�l �gy d�nt�ttem, hogy sokkal k�nnyebb megl�v� szervezetekhez csatlakozni, mint egy �jat l�trehozni. "

A h�l�zati marketing �zlet mindenkinek lehet�s�get ad r�, hogy eljusson oda, ahov� kor�bban csak a gazdagok juthattak el. M�ra csak egy nyitott k�rd�s maradt: Akarunk-e igaz�n gazdagok lenni?

Az�rt aj�nlom a h�l�zati marketinget, mert befektet�si el�nyei vannak. A h�l�zati marketing berkeiben sikeres emberek megengedhetik maguknak, hogy olyan befektet�sekbe tegy�k a p�nz�ket, amilynekbe a gazdagok.
Az ad�t�rv�nyek a "C" negyednek kedveznek a "B" negyeden kereszt�l.

"E" negyedes v�llalkoz� nem tud korl�tlanul t�bbet �s t�bbet keresni, mert nincs meg az a hat�st�bbsz�r�z�se, amit a "C" negyedes v�llalkoz�s k�n�l. Az "A" �s "E" a maga munk�ja ut�n tesz szert bev�telre, fizet�sre, e�rt a napi 24 �ra (vagy sokkal kevesebb is) korl�tozza �ket.

Mindannyiunknak van lehet�s�ge arra, hogy m�s �letet �ljen, mert azt v�lasztott�k, hogy idej�ket "C" negyedes v�llakoz�s ki�p�t�s�re �ldozz�k. Sok ember eg�sz �let�ben kem�nyen dolgozik, �s v�g�l m�g sincs semmije, sem ideje, se p�nze.

Ennek a v�llalkoz�snak az a sz�ps�ge, hogy a sikerhez csak seg�ten�nk kell m�soknak ugyanazt el�rni, amit mi is szeretn�nk el�rni. Ez az �zlet nem arr�l sz�l, hogy mennyit keres�nk vele, hanem arr�l, hogy h�ny embernek seg�t�nk, �s h�ny �letet v�ltoztatunk meg.

A j� h�l�zati marketing c�gek egyik fontos �rt�k�t abban l�tom, hogy hangs�lyt fektetnek az emberek �lmainak megval�s�t�s�ra �s meg�l�s�re.

Egy h�l�zat gazdas�gi �rt�ke = a felhaszn�l�k sz�m�nak n�gyzet�vel

�rtelmesebb dolog egy h�l�zat fel�p�t�s�n munk�lkodni, mint kem�nyen dolgozni egy�nileg. K�pzelj�k csak el, h�ny szikl�t tudn�nk elhordani egyed�l A-b�l B-be, �s h�nyat, ha kilencen sz�ll�tjuk a k�veket! J�llehet csak 10-10%-ot keres�nk a t�bbi nyolc ember munk�ja ut�n, de ezt a 80%-ot viszont munka n�lk�l kereshetj�k meg.

Az �zleti vil�gban mindig lesznek megr�gz�tt individualist�k, de sokkal f�nyesebb j�v�t �s t�bb profitot j�solok azoknak a v�llalkoz�soknak, ill. egy�neknek, akik h�l�zatban dolgoznak.

A h�l�zati marketing el�tt f�nyes j�v� �ll. Olyan gazdas�gi v�ltoz�soknak n�z�nk el�be, �s olyan fejl�d�si trendek vannak �rv�nyben jelenleg, amelyek egyre t�bb embert vonzanak ebbe a v�llalkoz�si t�pusba. �me n�h�ny a szerintem v�rhat� gazdas�gi v�ltoz�sokb�l �s trendekb�l.
- az emberek t�bb szabads�gra, szabadid�re v�gynak
- az emberek gazdagabbak akarnak lenni
- az egy�ni nyugd�j-portfoli�k megsz�nnek
- egyre t�bben veszik �szre a v�ltoz�sokat a vil�gban

 

A k�vetkez� l�p�seket aj�nlom azoknak, akik �gy gondolj�k, hogy elm�lked�s, �lmodoz�s helyett cselekedni kellene.

1. Hat�rozz�k el, hogy v�ltoztatnak az �let�k�n!
2. Kezdjenek mell�k�ll�sban h�l�zati marketinggel foglalkozni! Min. 6 h�napig a mentoruk utas�t�sai szerint  pr�b�ljanak dolgozni.
3. Ragaszkodjanak a c�ljukhoz, d�nt�s�kh�z! A h�l�zati marketingben azok nem sikeresek, akik hamar feladj�k.
4. Tanuljanak �gy, mintha az �let�k f�ggne t�le, hiszen val�ban ez az igazs�g.
5. �lmodjanak nagyokat �s sose vesz�ts�k  szem el�l az �lmaikat!