Az Egyens�ly Felfedez�se 

M�GNESESS�G – A T�RT�NELEMBEN. HOSSZ�, HOSSZ� ID�VEL EZEL�TT

A F�ldet a mostanin�l sokkal er�sebb m�gneses mez� vette k�rbe. A tud�sok feljegyezt�k a F�ld m�gneses erej�t az elm�lt 160 �vben. A cs�kken�st �gy is meghat�rozt�k, hogy megm�rt�k a magnetit krist�lyok �szak-d�l ir�nyba fordul�s�nak cs�kken�s�t olyan lerak�d�sokban, melyeket m�r r�gebbi t�rt�nelmi id�kben is ismertek, pl. vulkanikus folyamokban �s �led�kekben.  A F�ld m�gneses mezeje: 4000 �vvel ezel�tt – 4.0 gauss; Ma – 0.4 gauss   Sz�ks�ges az �lethez Mindannyian tiszt�ban vagyunk vele, hogy �lland�an sz�ks�g�nk van leveg�re, v�zre �s �telre! Azt azonban nem ismert�k fel eg�szen a modern �rutaz�sok elj�vetel�ig, hogy a F�ld m�gneses erej�re is sz�ks�g�nk van eg�szs�g�nk fenntart�s�hoz.  Emellett felfedezt�k, hogy a F�ld m�gneses mezeje k�rk�r�s, biol�giai �letform�k halnak ki olyankor, mikor a m�gneses mez� hanyatlik vagy �tfordul.  Az �ce�n aljzat�b�l vett mint�k tanulm�nyoz�sa is bizony�tja a kihal�sokat.      A m�gnesess�g haszn�lata a t�rt�nelemben A vil�g legt�bb civiliz�ci�ja eset�ben vannak utal�sok a m�gneses er�k gy�gy�t�m�v�szetben val� korai haszn�lat�ra. Az els� haszn�latot a k�naiak r�gz�tett�k a „S�rga Cs�sz�r k�nyve a bels� orvosl�sr�l” c. k�nyvben (k�r�lbel�l ie. 2000). Ebben utalnak a m�gnesess�g haszn�lat�ra az akupunkt�r�val egy�tt.  Kleop�tra magnetitet viselt a homlok�n hogy megel�zze az �reged�st.  �kori hindu szent�r�sok, Egyiptomi �s Perzsa t�rt�nelem �s Tibeti monk gyakorlatok ter�pi�s magnetit-haszn�latra utalnak.  Ali Abbas h�res perzsa orvos, le�rja, hogy m�gnesess�get haszn�l a g�rcs�k �s k�szv�ny enyh�t�s�re – i.sz. 1000-ben.  William Gilber I. Erzs�bet mag�norvosa, Volta, Galvani �s Mesmer tov�bb b�v�tett�k az elektromos �s m�gneses energi�r�l val� tudom�nyos �s orvosi tud�st. Mesmer nev�t k�l�n�sen t�bbf�le betegs�g sikeres kezel�s�r�l jegyezt�k meg az 1700-as �vek k�zep�n.      Az els� kozmonaut�kon azt tapasztalt�k, hogy ak�r 80%-os csontkalcium-veszt�st �s izomg�rcs�ket is elszenvedtek ha az �rben, a F�ld m�gneses mezeje felett tart�zkodtak hosszabb ideig. A m�gnesek rendszeres haszn�lata pozit�v �lettani hat�sokkal b�r. Sz�mos betegs�g kezel�s�re a gy�gy�szatban is haszn�lj�k. A teljess�g ig�nye n�lk�l n�h�ny p�lda: gyenge v�rkering�s, magas v�rnyom�s, sz�kreked�s, migr�nes fejf�j�s, prosztata gyullad�s, vissz�r, kr�nikus f�radts�g, h�t f�jdalmak, s�r�l�sek, csontritkul�s, depresszi� �s asztma stb.